ZETApress

A World Science Forum (WSF) nemzetközi konferencia-sorozatot a globális tudománypolitikáról 2003-tól kétévente Budapesten rendezték meg. A WSF az első tudományos világkonferenciára vezethető vissza, amelyet az UNESCO és ICSU szervezett és 1999-ben Budapesten tartották.

Werner Arber 2009. november 07-én a Budapesten World Science Forumon kulcsfontosságú beszédet tartott A tudomány etikája témakörben. Előadásában hangsúlyozta az etikai szempontok fontosságát a tudományos kutatásban, különösen a biotechnológia és a genetika mérnöki területén. Kiemelte a kutatók számára munkájuk lehetséges társadalmi hatása figyelembevételének fontosságát és az etikai vitákra való nyitottságát a szélesebb nyilvánossággal. Emellett hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés és kommunikáció fontosságát és az etikai kihívások kezelését a tudományban.

A svájci biológus és mikrobiológus a genetikai változatosság és az enzimkutatás terén elért kutatási eredményeiért 1978-ban megkapta a Nobel-díjat. Életrajzából kiderül, hogy 1929. június 3-án született Granichenben, a svájci Aargau kantonban. Egyetemi tanulmányait a Genfi Egyetemen kezdte, ahol biológiát, fizikát és kémiai tudományokat tanult. 1953-ban szerzett doktori címet a biokémia terén. A Genfi Egyetemen maradt, ahol 1958-ban vezető kutatóvá vált a mikrobiológiai intézetben. Itt folytatta kutatásait a baktériumok genetikai változatosságával és a baktériumok által termelt enzimekkel kapcsolatban. A ’60-as években munkatársaival fontos felfedezést tett a bakteriofágok enzimeivel kapcsolatban, amelyek azonosították az ún. restrikciós endonukleázokat, amelyek lehetővé teszik a DNS manipulálását. Ez a felfedezés lehetővé tette az első genetikai módosításokat, amelyek ma az orvostudományban és a biotechnológiában is fontosok. A ’70-es években az ENSZ kémiai és biológiai fegyverekről szóló egyezményében is aktív szerepet játszott.

Werner Arber több díjat és elismerést is kapott az élete során, többek között a Balzan-díjat, a Wolf-díjat, valamint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjává is megválasztották. 2007-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Ma is aktív kutató és emeritus professzor a Bázeli Egyetemen.

– Professzor úr! Először is szeretnék gratulálni, hogy 2007-ben az MTA tiszteleti tagja lett! – kezdte a beszélgetést Szarvas István a konferenciai előadás után az akadémiai ebédlőben. – Mi a véleménye a World Science Forumokról?

W.A: Köszönöm a gratulációt! Megtiszteltetésnek veszem, hogy az Akadémia tagja lehetek. Nagyon örülök, hogy tíz évvel ezelőtt az MTA megszervezte az első konferenciát. Az UNESCO-nak és az ICSU-nak szándékában állt, de nem tudták, hol legyen. Budapest vállalta és elmondhatjuk: jól döntöttek! Fontos, hogy kétévente megrendezésre kerüljön!

– Ön többször kijelentette, hogy a mostani évszázad a biológia évszázada. Mivel támasztaná alá?

W.A: A biológia az egyik legfontosabb tudomány terület, amely számos kérdésre ad választ az élet különböző aspektusaival kapcsolatban. Különösen fontosok a molekuláris biológiai kutatások, amelyek lehetővé teszik az élet legfontosabb folyamatainak megértését. A molekuláris biológia kutatása révén az emberiség képes megérteni az életmódok a betegségek és öröklődés mechanizmusait és ennek eredményeként jobb megoldásokat találni az egészségügyi problémákra. A biológiai kutatások további fejlődése lehetővé teszi majd a tudomány számára, hogy még többet tudjon meg az élet alapvető mechanizmusairól, hogy az új technológiák – például a génszerkesztés és a mesterséges intelligencia használata – további előrelépéseket hozhat a biológiai kutatások területén.

– Ön kiemelkedő szaktekintély a genetika területén. Érdekel, hogy mi a véleménye a génmódostásról?

W.A: A génmódosítás egy fontos lehetőség a mezőgazdasági termelés az élelmiszeripar és a gyógyászat területén, azonban óvatosan kell eljárni, és alaposan mérlegelni kell az előnyöket és a kockázatokat. A génmódosítással olyan növényeket lehet létrehozni, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és a környezeti stressz tényezőivel szemben és így hozzájárulhatnak az élelmiszerellátás biztonságához. ugyanakkor a génmódosítás potenciális kockázatokat is hordozhat például, átterjedés más növényekre vagy a természetes ökoszisztémára. A génmódosítást szigorú szabályozásnak kell alávetni, és kutatásnak és a társadalmi párbeszédnek együtt kell haladniuk, hogy a génmódosítással kapcsolatos döntések a lehető legjobb módon szolgálják az emberek és a környezet érdekeit.

– Professzor úr! Mi a véleménye a hit és a tudomány viszonyáról?

W.A: Vallásos ember vagyok, szemléletem szerint a hit és tudomány összeegyeztethető egymással, mivel mindkettőt a valóság feltárása és megértése motiválja. Szerintem viszont a tudomány és vallás két különböző valóságot tárgyal: a tudomány az anyagi világot vizsgálja, míg a vallás a szellemi, lelki dimenziókat tartja fontosnak. A tudósok személyes meggyőződéseit tiszteletben kell tartani, azonban a tudományos kutatásnak objektívnek kell maradnia, és nem szabad, hogy vallási vagy ideológiai meggyőződéseket vegyen figyelembe! Ennek ellenére a vallásos meggyőződés és a tudományos munka együttesen segíthetnek az emberek értékrendjének erkölcsi és etikai normának kialakításában és megértésében.

– Ön szerint hogyan tudják az idős emberek megőrizni szellemi frissességüket és testük jó fizikai állapotát?

W.A: Néhány neurobiologus azt állítja, hogyha az ember nyugdíjba vonulás után is gondolkodik – használja az agyát – és valóban aktívan keresi az újdonságokat – új dolgokat tanul – azok frissen tartják őket és ez a fizikai állapotukra is kihat. Kérdezhetek most én is Öntől valamit?

– Természetesen!

W.A: Hogy hívják ezt a hidat itt a Dunán az Akadémiához közel?

– Széchenyi lánchíd, röviden Lánchíd. Széchenyi István gróf építtette, ahogy az Akadémiát is. Az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen egyéves jövedelmének kamatát – hatvanezer forintot – ajánlott fel az akadémiai társaságnak, mellyel több lelkes támogatót is szerzett.

W.A: Sok helyen jártam, de ez a híd legszebbek közé tartozik, amiket láttam!