Gyorsbeavatkozók a körversenyen
A 21-ik Magyar Nagydíjra készülünk ? 4
Aki már látott karambolt a közutakon, találkozhatott kocsiba szorult sérültekkel is. Olyankor hiába volt ott a jól felkészült mentőorvos, a technikai eszközök hiányában nem tudta kivenni a sérültet. Ehhez műszaki mentést kellett kérnie. Így van ez az autóversenyek ? ezen belül a Formula-1 ? világában is. Közútjainkon a tűzoltók indulnak segíteni. A Hungaroringen is ők teszik. Túri István, operatív biztonsági főnök szervezi évek hosszú sora óta a csapatot. 1994-ben az Új Kelet hasábjain őket mutattam be. Az elhelyezkedésüket keddi ábránkon láthatták.
Egy évtized telt el addig, míg a csehszlovák Narex, majd később a cseh Narimex cég kocsijait kiszorították a magyarok a pálya széléről. Általában tíz darab volt belőlük arányosan elosztva a háromsoros acélkorláton kívül. Ők indultak, ha egy versenyautó kigyulladt, összetört vagy egyéb okból állt le a pályán, s jelenlétével veszélyeztette vezetőjét vagy a többi pilótát. A kilencvenes évek közepétől az összes kocsit a magyarok adják. Védd a magyar ipart, vásárolj magyar árut, szólt a szlogen, s az Opel gyár segített. Kezdetben négy darab Opel Astra Kombit kaptak, mely a gyárnak is, meg a mentőcsapatnak is jó reklámnak bizonyult, hiszen a Magyar Nagydíjat közvetíti a televízió szerte a világban. A 100 lóerős masinákkal hamar a tetthelyen lehettek a gyorsbeavatkozó hivatásos műszaki mentők.
A kocsi lelke a Weber hidraulikus gyorsvágó. Benzinmotor hajtja, amit ki sem kell venni a kombi csomagteréből. Segítségével könnyen vágható a karosszéria, kiszabadítva ezzel a beszorult versenyzőt. Gondolnak a versenyautók kigyulladására is, ezért IFEX habbal oltót is bőven visznek magukkal. (Ilyennel vannak felszerelve a pálya szélén álló gyalogos tűzoltó és technikai mentő párosok is.) Mondanom sem kell, hogy ezt is hazai kft. forgalmazza. Nem rongálja meg a drága versenyautó alkatrészeit, nem káros a versenyzőre, s miután megszárad, ártalmatlan anyag marad utána.
Az Opelokban két-két tűzoltó foglal helyet. Szabadnapjukon teljesítenek itt szolgálatot, egyébként rohamkocsikon állandó éles bevetéseken edződnek a Tűzoltóság hivatásos állományú tagjaiként. A fotókat is az egyik csapattagnak, Egri Sándornak köszönhetjük. A verseny előtti csütörtöki fantompróbán is számot adnak felkészültségükről. A Rescue Team Hungary tagja még további nyolc darab négy kerék meghajtású beavatkozó kocsi is, gyakorlott tűzoltókkal. A versenyigazgató rádiójelére indulhatnak a pályára, a bajbajutott segítségére. Az égő kocsiból is menteniük kell a versenyzőt, s ehhez saját személyüket, testi épségüket is védeniük kell. Ebben is segítségükre sietett a magyar ipar.
A Tisza Cipőgyártól speciális lábbeliket kaptak. A magas szárú bőrcipő a hőtől és a szúrólángtól véd. Még erősebb és tartósabb is, mint a versenyzők cipője, hiszen ők járnak is benne, nemcsak a pedált kell talpukkal nyomniuk. A sav- és vegyszerállóságra sem lehet panasz. S ha már behajoltak az égő roncsba, arcukra, szemükre is illik vigyázni. Ehhez is speciális Drager-sisakokat kaptak. Ezt már ismerik a polgári védelem tagjai, de magánemberek ? sárkányrepülők és ejtőernyősök ? is vásárolják. Teljes komfortérzete van viselőjének. Műanyag arcvédője visszaveri a fényt és a sugárzó hőt, míg belülről tökéletes kilátást biztosít. A fejvédő olyan erős, hogy 300 kiloponddal érkező hegyes fémnek is ellent kell, hogy álljon. Nagyon könnyű, viselője könnyedén forgathatja benne a fejét. Fülhallgatóval és gégemikrofonnal is összeépíthető, s a gázálarcot a sisak levétele nélkül is felveheti viselője. Értéke többszöröse a hagyományos tűzoltósisakokénak, s azok sem a fület, sem az arcot nem védik, ezek viszont még hátul is védik viselője nyakát.
Sajnos az adakozó cégek nevét 1994-ben nem ismerhette meg a világ, hiába is írták fel nevüket az Opel Astrákra. Mint néhány hete megírtuk, az időmérő edzés megkezdése előtt Ecclestone úr mindegyiket leragasztatta, hogy ne látszódjon a tévéközvetítéseken. Indoka prózai volt: a gyártók nem kötöttek vele előzetesen reklámszerződést.
Az Opelok vontatókötelük segítségével csak a pálya szélén helyezik biztonságba a kocsikat, a roncsok elszállítására négy roncsszállító áll készenlétben. Ők csak az edzés vagy a verseny leintése után mehetnek a pályára. Van még további tíz speciális erőgép is arra az estre, ha a roncs végképp mozdíthatatlanná válna. A Túri-csapatnak kell karbantartani a pálya betonját is épp úgy, mint a szalagkorlátokat. Munkájuk hasznos, de korántsem látványos. Előfordult a nagydíjak történetében, hogy éjszaka kellett gyorskötő betont szerezniük, s a reggeli pályabejáráson már nyoma sem volt a tegnapi hibának.
1994-től a verseny alatt egyszer 100 liter üzemanyagot kell tankolniuk a versenyzőknek. Közúti kútjainknál ezt csak leállított motornál tehetjük, járó motorú gépjárművekbe nem ad benzint a kutas. A Formula-1-ben ez koránt sincs így. Az autókban van ugyan önindító, de a motorok hatalmas kompressziója miatt szinte használhatatlan. A verseny kezdetén épp ezért egy pneumatikus szerkezettel forgatják meg az álrajtrácsnál a főtengelyt az egyperces tábla felmutatásakor. Mivel verseny közben az indításhoz idegen segítség nem vehető igénybe, a motort sem kell leállítani tankoláskor.
Az esetleges tüzek oltására a bokszban tizenhat tűzoltó áll készenlétben a Túri-csapatból, s további négy a boksz közelében. Azért, hogy ne legyen szükség a munkájukra, a tankolást egy NATO által kifejlesztett szerkezettel végzik a versenyzők kisegítői. Ilyennel tankolják a levegőben a harci helikoptereket is, márpedig ott a motort elég veszélyes lenne közben leállítani. Itt jegyzem meg, hogy az autók speciális üzemanyag tartályaiban, a benzin szivacsokban van felitatva, így a karambolnál sem tud kifolyni a tűzoltók megérkezéséig. Üzem közben pumpa szívja ki a porlasztóhoz az üzemanyagot.
A szabadnapos tűzoltók bére a Magyar Nagydíj költségvetéséből megy, így munkájuk nem apasztja az adófizetők pénztárcáját. A Túri-csapathoz tartoznak még a versenybírókat és műszaki mentőket szállító volán-buszok és szabadnapos vezetőik, de ezt már hétfőn megírtuk.