ZETApress

Elkezdődött a 39. Magyar Filmszemle, a Millenáris Teátrumban kedden este tartott megnyitó ünnepségen kitüntetéseket adtak át, valamint bemutatták az újonnan alapított fődíjat, az Arany Orsót. A filmszemlét Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke, Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Herendi Gábor, a szemletanács elnöke nyitotta meg, tudatta az SZTI.

Grunwalsky Ferenc elmondta, nem az elmarasztalással vagy a dicsérettel kell foglalkozni, hanem arra kell ügyelni, hogy a kultúra működjön. Hangsúlyozta: az értékeléssel meg kell várni a filmszemle végét. Manherz Károly sikeresnek nevezte a Filmtörvényt, amelynek hatályba lépése óta nőtt a magyar filmek száma. Megtudtuk, hogy idén 335 magyar film és a 25 magyar résztvételű koprodukció készült, tavaly a magyar alkotások össznézőszáma több, mint egymillió négyszázezer volt. A tavalyi filmszemlén bemutatott alkotások külföldi fesztiválokon számos rangos díjat szereztek.

Herendi Gábor bemutatta az első helyezettnek járó Arany Orsó-díjat. Az Arany Orsót kizárólag a fődíjas alkotás nyeri el, a szobor kicsinyített mását azonban minden díjazott alkotó megkapja. Az elnök elmondta, a zsánerfilmeket nem a kettős fődíj rendszerében honorálják, hanem külön, a Moziverzum elnevezésű díjban részesülnek. Herendi a filmszemle versenyző alkotásairól elmondta, az idei termés nagyon gazdag. A Filmszemle Tanács az előzsűrizés során szembesült olyan filmekkel, amelyeket egyik kategóriába sem lehetett besorolni.

Új műfaj született, amely nemzetközi szinten is terjed; nevezhetjük kísérleti dokumentumfilmeknek. Ezekben az alkotásokban játékfilmes eszközökkel dokumentumfilmes témát dolgoznak fel. Jövőre erre fel kell készülni, és új kategóriát kell létrehozni ? tette hozzá Herendi, aki sajnálta, hogy Budapesten egyelőre nincs olyan középület, ami alkalmas lenne a rangos esemény megrendezésére, hozzátéve, hogy a Közraktár helyén épülő Kulturális Központ talán majd erre a problémára is megoldást nyújthat.

Az ünnepségen átadták az Árvai Jolán-díjat, az Életműdíjakat valamint a Magyar Mozgókép mestere címeket. Az előbbit idén Ormos Ferencnek, a látványtechnika mesterének ítélték. A fiatalon elhunyt művész, Árvai Jolán emlékére 2002-ben alapították az elismerést nem művészeti tevékenységet végző szakalkalmazottak számára. A díjat Sós Mária, a Magyar Rendezők Céhének (MRC) elnöke, valamint Molnár György, a Filmművész Szövetség alelnöke adta át. Ormos Ferenc látványtechnikus negyven éve a filmgyár munkatársa, jelenleg a MAFILM fóti telephelyének vezetője.

A filmszemle Életműdíjait idén Hildebrand István operatőrnek, B. Müller Magda fotóművésznek valamint Schubert Éva színésznőnek ítélték oda. Hildebrand betegsége miatt nem vett részt az ünnepségen. B. Müller Magda Balázs Béla-díjas művészről és Schubert Éva színművésznőről Koltai Lajos filmrendező mondott laudációt. Schubert Éva 35 magyar filmben játszott: olyan alkotásokban, mint az Egy pikoló világos, a Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, Butaságom története, Lila ákác, Locsolókocsi valamint az N.N. a halál angyala. B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a MAFILM standfotósaként dolgozott.

A Szemletanács határozata szerint a tavalyi évtől minden szemlét egy neves alkotónak ajánlanak. Ebben az évben Várkonyi Zoltán filmrendező emléke előtt tisztelegnek. A megnyitó ünnepségen átadták az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Magyar Mozgókép Közalapítvány által gondozott Magyar Mozgókép Mestere címeket is. A díjban Gyulai Líviusz grafikus és Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező részesült. Gyulai Líviuszt Orosz István animációs filmrendező, Kósa Ferencet Sára Sándor filmrendező méltatta.

Fotók a filmek között

Várkonyi Zoltán, a filmes címmel nyílt fotókiállítás B. Müller Magda munkáiból a Millenáris Teátrumban ? a Balázs Béla-díjas fotóművész színes, fekete-fehér és barnított képeken örökítette meg a színész és filmrendező munkáit. A mintegy 150 képet felvonultató tárlaton jelenetek láthatók a kétszeres Kossuth-díjas rendező többek között olyan történelmi munkáiból mint az Egri csillagok, a Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob. A fotók másik része Várkonyit, mint színészt mutatja be; B. Müller Magda a Tűz, a Gyarmat a föld alatt valamint a Vasvirág című darabokban örökítette meg a rendezőt.

Várkonyi Zoltán 1912-ben született Budapesten. Nevéhez többek között olyan alkotások fűződnek, mint a Csutak és a szürke ló, Az utolsó vacsora, a Fotó Háber, a Három csillag, a Harag napja valamint a Lóvátett város. Az 1979-ben elhunyt művész olyan nagyszabású klasszikus történelmi filmeket rendezett, mint a Kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, a Fekete gyémántok valamint az Egri csillagok.

B. Müller Magda a mustra megnyitó ünnepségén a 39. Magyar Filmszemle életműdíját kapta. A fotóművész harminc év alatt mintegy hatvan játékfilmet fényképezett: nevéhez fűződik a Szindbád, a Fotográfia, a Régi idők focija, az Utazás a koponyám körül, a Bástyasétány hetvennégy, a Szabadíts meg a gonosztól, a 80 huszár, a Mephisto, a Redl ezredes valamint a Hanussen papírképre örökítése. A fotókiállítás a filmszemle ideje alatt ingyenesen látogatható. A Millenáris Teátrum Piros-fekete Galériájában holnap délután 4 órakor nyílik az 5. Magyar Filmplakát kiállítás. A tárlatot Wahorn András filmes, képzőművész nyitja meg.