ZETApress

Május 08-án csütörtökön 15 órakor nyílik a 19. Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonja Nincs itt semmi látnivaló. Exportáld a tudásod! című kiállítása – tudtuk meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum I. emeleti Üvegtermében. Bevezetőt mondott: Fabényi Júlia nemzeti biztos, a ferencvárosi múzeum igazgatója.

Köszöntőt mondott: Vincze Máté, a KIM közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A kiállítás Pintér Márton kurátor mutatta be. A kiállítás résztvevői: Bujdosó Attila, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Gryllus Dániel (Kaláka együttes), Győrffy Máté, Janesch Péter, Kelemen Csaba és Tompa Balázs (Kirowski), Pozsár Péter, Rajcsányi Balázs és Varsányi Pál (Play Dead), Rubik Ernő, Losonczi Áron, Somlai-Fischer Ádám és családja, Varga Judit. Fotóink MTI/Purger Tamás felvételei.

13 sikertörténetet mutatunk be Velencében. A Magyar Pavilon olyan építészként végzett alkotók munkásságát mutatja be, akik az építészeti tudásukat szakmán kívül kamatoztatják és sikereket értek el. A májusban nyíló 19. Velencei Építészeti Biennálét Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel rendezik meg, fő-témája az intelligencia. A magyar kiállítás a Biennále fő-kurátora, Carlo Ratti kiáltványára reflektál, aki szerint ahhoz, hogy szembenézhessünk a lángoló világgal, az építészetnek a körülöttünk lévő összes intelligenciát mozgósítania kell! A Magyar Pavilon egy speciális, ugyanakkor globális jelenséggel, az építészi pályaelhagyás és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozik.

Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata 13 magyar sikertörténetet mutat be, olyan építészként végzett neves alkotók munkásságát tárja elénk, akik az építészeti tudásukat a tanult szakmájukon kívül vitték sikerre, és kamatoztatják ma is. Van közöttük feltaláló, tudós, zenész, közéleti, kulturális és médiaszakember, egyetemi oktató. Néhányuk neve már világszerte ismerősen cseng, egyesek lendületes pályaíve még most ível felfelé, míg mások a választott szakterületükön értek el példás eredményeket, vagy vívtak ki egyéni intellektuális pozíciót. A közös bennük, hogy pályájuk építészként indult, s végül rokonterületekre vagy egészen más terepre exportálták a megszerzett tudásukat. Míg az építészetet szigorú szabályok kötik, addig a sikertörténetek szereplői pályaképéből az olvasható ki, hogy pályamódosítással, új utakon járva hogyan lehet kreatív és innovatív megoldásokat találni.

A projekt nemcsak sikertörténeteket mutat fel, hanem egyúttal a jövő építészeinek is figyelmet szentelt. Egyrészt a katalógusban minden résztvevő jótanácsokat és útravalót fogalmazott meg a pályakezdő építészhallgatók számára. Másrészt a projektcsapat a magyarországi egyetemeken tanuló építészhallgatók körében felmérést végzett: hogyan vélekednek a jövő leendő építészei az egyes sikertörténetekhez kapcsolódó fókusztémákról. A válaszokból egy problémaérzékeny generáció képe rajzolódik ki, azzal a pozitív vég-kicsengéssel, hogy a fiatalok hinni szeretnének abban, hogy egy építész többre is képes egy épületnél, s egy jó épület több mint beton, üveg és acél.

A velencei kiállítás egy valaha volt nívós, mára elhagyatott építészirodát fog idézni, ahol az építészek inkább a szakmán kívüli sikerprojektjeiken dolgoznak. A kiállítás tartalma három tételből áll (résztvevők-sikerprojektek-hallgatói visszajelzések), amelyeket az RGB (piros-zöld-kék) arculati szín reprezentál. A Magyar Pavilon friss perspektívát és alternatívákat mutat fel pályakezdőknek, pályaelhagyóknak és pályamegtalálóknak egyaránt, és bizonyítja, hogy az építészi tudásra alapozó tehetség kibontakozására igen nagy szükség van az egyre nagyobb kihívásokkal terhes világunkban.

Főtámogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium. Szakmai együttműködő partner: Pécsi Tudományegyetem – Műszaki és Informatikai Kar, Breuer Marcell Doktori Iskola. Szponzor: Möbelkunst.