ZETApress

A Kieselbach Galéria nem sokkal a világ egyik legjelentősebb kortárs múzeuma, a párizsi Pompidou Központ és a budapesti Ludwig Múzeum előtt rendez kiállítást a számítógépes művészet úttörőjének, Vera Molnárnak műveiből Algoritmus a négyzeten. Emlékezés Vera Molnarra – válogatás Offenbacher Ferenc gyűjteményéből címmel.

Molnar a magyar kortárs képzőművészet Párizsba emigrált absztrakt festőinek egyik legismertebb képviselője, Hantai Simonhoz vagy Reigl Judithoz hasonlóan. Tavaly a 99 éves művésznő még Témák és variációkon dolgozott, ami több mint 1,2 millió dolláros áron kelt el a Sotheby’snél (NFT, 420 millió forint). MV-fotóink Katona Lucia, DSC-fotóink Egressy Rita felvételei.

A Kieselbach Galéria január 05-re, 100. születésnapjára időzítette volna a munkássága előtt tisztelgő kiállítását, ahol az idős alkotót személyesen köszönthettük volna a kerek évfordulón. De sajnálatos módon Molnar nem töltötte be 100. életévét, december 07-én elhunyt Párizsban. (Erről idekattintva olvashatunk.) Ebben is hű maradt kísérletezésének egyik alaptételéhez, az 1% rendetlenséghez, ahhoz az 1%-hoz, ami a 100% kerek unalmával szemben számára az esztétikai élmény kulcsát jelentette. Életének 99 éve alatt Vera Molnar nem törtetett, nem kereste a galériák kegyeit, kutatott a műteremben és tanított a párizsi Sorbonne Egyetemen. Mégis olyan életművet hozott létre párizsi műtermében, amely a számítógépes művészet nemzetközi úttörőjévé avatta.

Nemcsak a geometrikus absztrakt festészet rajgongói lelkesednek alkotásaiért, hanem tech korszak új gyűjtői, többek között Bill Gates. – A logika és az érzékelés legelemibb alapjait vizsgáló művészete ma aktuálisabb, mint valaha, hiszen ö már hatvan évvel ezelőtt is az algoritmusok esztétikáját kutatta. Azokét az algoritmusokét, amik mai online életünk felett zsarnoki módon uralkodnak – mondta Rieder Gábor művészettörténész, a kiállítás kurátora a megnyitón. Molnar rendíthetetlen etikai tartással, kifogyhatatlan alkotókedvvel és szenvedélyes kíváncsisággal létrehozott életműve a robbanásszerű népszerűség kapujában áll. A Kieselbach Galéria kiállítása nagy gyűjtőjének, Offenbácher Ferencnek a kollekciójából válogat. A művésznő munkásságát közel két évtizede nyomon követő Offenbacher a művek geometrikus szigoron is átütő érzelmi karakterét hangsúlyozta: Vera abban különbözik a computer művészet szintén ’60-as években induló, másik négy-öt úttörőjétől, hogy a színekkel és a formákkal emocionálisan is képes hatni a nézőre.

Vera Molnar analitikus művészetét rendszerint a geometrikus absztrakció nagy XX. századi hagyományához kötik, de ma már inkább a computer art és a generatív művészet úttörőjeként tartjuk számon. – Úgy tűnik, a négyzet, ez a csoda, egyszerűsége folytán képes biztosítani a vizuális észlelés alapfeltételeit – s ezen áll vagy bukik minden esztétikai élvezetet – írta egy helyen. – Engem nem érdekelt semmi más csak a legegyszerűbb forma, a négyzet – írta máshol. Már akkor algoritmusokkal dolgozott, amikor számítógépe még csak a képzeletében élt, de 1968-tól már igazi computereken futtatta programjait. Bár 52 éves koráig egyéni kiállításon nem szerepelt, olyan világsztár barátok ismerték el forradalmi munkásságát, mint Francois Morellet, Max Bill vagy Victor Vasarely. A Kieselbach Galéria kiállítása Offenbacher Ferenc magángyűjteményéből válogatva mutatja be ennek a gazdag életműnek a keresztmetszetét a korai olajképektől kezdve, a vázlatokon és számítógépes műveken át, a kései korszak nagyméretű festményeiig. A február 18-án vasárnapig tátható tárlat 17 órakor nyílt meg a 15 órai sajtótájékoztatót követően.