Artisták a Hősök terén
A magyar tudomány éve egy különleges lehetőség arra, hogy reflektorfénybe állítsa, és kiemelje a hazai kutatási eredményeket, a tudomány társadalmi jelentőségét, valamint hogy közelebb vigye a tudományt a fiatalokhoz – hangsúlyozta Hankó Balázs a magyar tudomány éve alkalmából mondott 10 órai beszédében a Hősök terén. Fotóink MTI/Purger Tamás felvételei.
A kulturális és innovációs miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés döntésével a 2025-ös és 2026-os évet a magyar tudomány évének nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára alapításának 200. évfordulójának alkalmából. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. A tudomány, az innováció múltunk dicsősége és jövőnk ereje – emelte ki a miniszter.
Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy a Neumann János program segítségével egymillió lakosra immár 6500 kutató-fejlesztő jut, valamint a kormányzat több mint ezer milliárd forintot fordít évente a kutatás-fejlesztési innovációkra, de emelkedett a PhD-hallgatók és a magyar szabadalmak száma is. A kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa közé kerüljön, valamint szerepeljen magyar egyetem a világ és Európa száz legjobb felsőoktatási intézménye között egyaránt – hangsúlyozta.
Egy ország jövőjét döntően befolyásolja, hogy milyen víziója van a jövő tekintetében – emelte ki beszédében Hegyi Péter kutatóorvos, az MTA doktora felidézve, hogy 2012-ben a világon egyedülálló módon jött létre Magyarországon a Nemzeti Tudósképző Akadémia, amelynek fontos célkitűzése, hogy minél több magyar fiatallal ismertesse meg a tudományt. Az akadémia a megalapításakor az orvosbiológia területére fókuszált, azonban ma már Magyarország mintegy 650 gimnáziumából több mint háromszáz diáknak van lehetősége napi szinten megismerkedni a tudománnyal a szervezet segítségével. Szerinte a fiatalok tudományos érzékenyítése, tudományos képzése döntően meghatározza Magyarország jövőjét, és ha sikerül megvalósítani a tervezett célkitűzéseket, 2030-ra évente több mint ötezer gimnazista kaphat lehetőséget arra, hogy kipróbálhassa magát valamely tudományos területen.
Újat kitalálni nem lehet anélkül, hogy vissza ne nyúlnánk elődeinkhez. Az ő tudásukat elő kell hozni, aztán a fiatal generációk segítségével újra kell gondolni – hangsúlyozta Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, az eseményen bemutatott cirkuszművészeti produkció előtt. A hármas pendulum a középkor óta ismert fizikai találmány, az inga mechanizmusán alapuló speciális eszköz. A hat magyar fiatal, a mintegy kétszáz éves tradicionális magyar cirkuszdinasztia, az Ádám-család nyolcadik generációjának csapata egy több mint hét méter magas hármas pendulumon mutatta be az artistaszámot.
A magyar tudomány éve programsorozatát a Kulturális és Innovációs Minisztérium irányításával szervezik, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a felsőoktatási intézmények és az MTA közreműködésével, valamint a magyarországi és külhoni tudományos közösségek aktív részvételével. A két év során a magyar tudományos élet történeti és kortárs sikereit, valamint társadalmi és gazdasági jelentőségét hangsúlyozzák, külön figyelmet fordítva a tudomány szerepére a mindennapokban.
A tudomány-népszerűsítő eseménysorozat célja, hogy bevonják a helyi közösségeket, lehetőséget adva a falvak és vidéki városok lakóinak, hogy közelebb kerülhessenek a tudomány világához. Az MTA egyedülálló művészeti és könyvtári gyűjteményének új perspektívából történő feldolgozása és bemutatása szintén része az ünnepi programnak – olvastuk a Nemzeti Innovációs Ügynökség háttéranyagában.
