ZETApress

Nem titkolható tovább, kik a több száz milliárd forintnyi közpénzt elnyelő magántőkealapok tulajdonosai! – hallottuk ma 10 órától a CEU Nádor utcai I. emeleti 101-es Quantum-termében.

A magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatók – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország: Titoktartás mellékhatásokkal című tanulmányából.

A hazai pénzmosás elleni szabályozás uniós jogot sért, mivel nem tartalmaz a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozó előírásokat. Ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően. Tavaly eltávolították a hazai magántőke-alapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény. Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet: megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.

A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőke-alapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőke-alapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat. Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A kötelezettségszegési eljárás a korábbi, de még hatályos uniós pénzmosás elleni irányelv magyar jogba való átültetésének hiányosságaira vonatkozik. Az uniós szabályozás frissen elfogadott, Magyarországon 2026-ig átemelendő verziója további előírásokat tartalmaz a tulajdonosok kilétének meghatározására vonatkozóan.

Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023 júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.

A TI Magyarország tanulmánya rámutat: a rejtett forrásból származó tőkebefektetések korlátozhatják a piaci versenyt, különösen abban az esetben, ha közpénzekkel tőkésítik fel azokat. Márpedig a privát tulajdonú tőkealapokba való állami befektetés a gazdaságösztönzés egyik kiemelt eszközévé vált az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus járvány alatt indult állami Krízis és Turisztikai Tőkeprogramok során például 400 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Magyar Fejlesztési Bank újonnan létrehozott magántőke-alapokon keresztül, melyből 175 milliárd forint immár Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető alapkezelők portfólióját gazdagítja.

Mindeközben az állami tőkebefektetések átláthatósága rendkívül korlátozott, és a kedvezményezettek helyzetbe hozását és elrejtését több jogszabály-módosítás is segíti. A magántőkealapok által felvásárolt cégek más irányból is az állam gondoskodását élvezik, támogatások kedvezményezettjeiként vagy a közbeszerzések nyerteseiként. Így a magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának is fő eszközévé váltak, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatók.

A TI Magyarország a magántőkealapok átláthatóságának javítására ajánlásokat is megfogalmazott. A nyilvánosság javításának céljából javasoljuk a magántőke-alapokra vonatkozó aggregált adatok részletes közzétételét a jegybank részéről, a tényleges tulajdonosaik teljeskörű nyilvántartását az adóhatóság adatbázisában az európai uniós előírások alapján, valamint a vonatkozó adatok minőségének, időszerűségének és teljeskörűségének rendszeres ellenőrzését és javítását. Továbbá indítványozzuk a sajtó és a civil szféra hozzáférését a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő információkhoz, összhangban az Európai Unió Bíróságának ajánlásaival. Emellett a tanulmányban több javaslatot teszünk az állami tőkebefektetések nyilvánosságának javítására, így például arra, hogy a kedvezményezettek kiválasztása, tevékenysége és eredményessége ellenőrizhető legyen, mert a közpénz nem magánügy.