ZETApress

Tasnádi István író, rendező első filmjét, a MEMO-t október 15-én szombaton 21:35-től láthatjuk a Dunán Lengyel Tamás, Molnár Áron és Haumann Péter főszereplésével. A film egy felejteni képtelen ember gyógyulásért való küzdelméről szól, melynek pszichológiai szakértője dr. Racsmány Mihály, a BME Kognitív Tudományok Tanszékének egyetemi docense.

Először készült magyar film a hipermnéziáról, azaz a végtelen emlékezetről. A MEMO-t, mindössze 19 nap alatt forgatták (2015 őszén és 2016 tavaszán), finanszírozója az MTVA ? Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A film egy különleges emberi drámát dolgoz fel, tudományos hűséggel, érzelmekkel telítetten és szórakoztatóan ? tudatta Magony Szilvia sajtóreferens.

? Életem nagy álma volt egy filmre való fizikai és szellemi felkészülés. Tasnádi Istvántól megkaptam ezt a lehetőséget. Négy hét alatt kellett fogynom hét kilót, és egy olyan problémakört körbejárni, ami ma a világon négy embert érint összesen, a hipermnéziát. Bárcsak minden álmom így teljesülne. Egy fantasztikus stábbal dolgozhattam együtt. Olyan volt, mintha mindenki a saját ügyének tekintette volna a Memot. Legalábbis az én belső filmem így forgott ? mesélte Molnár Áron.

? Először volt alkalmam együtt dolgozni Tasnádi Istvánnal, mely úgy érzem maga volt a találkozás. Csodálva figyelem a türelmét, a higgadtságát és az elképesztő tehetségét. Mindemellett maga a film is nagyon közel áll a szívemhez, hiszen egyrészt egy igaz történetet dolgoz fel, másrészt pedig tanúja lehettem annak, ahogy egy forgatókönyvből egy drámai produkció kerekedik. Kicsit olyan érzés ez, mint amikor egy gyermek felnő és el kell engednünk a kezét. Remélem, minél több emberhez eljut majd, és a nézőkre legalább akkora hatással lesz ez a megindító alkotás, mint rám ? mondta el Lengyel Tamás.

? Miről szól a MEMO című film? ? kérdeztük Tasnádi István író-rendezőt az alkotásról, a koncepcióról és a forgatásról.

T.I: Számomra főképp az előítéleteket meghaladó barátságok története, melynek főszereplője egy ambiciózus pszichiáter (Lónyai doktor ? Lengyel Tamás), aki egy ritka mentális jelenség, a hipermnézia (végtelen emlékezet) jellemzőit kutatja, s akinek apja (Haumann Péter) amnéziában szenved. A filmben az emlékezni nem tudó és a felejteni képtelen karakterek groteszk kettőse próbál kulcsot találni a másik merőben ismeretlen világához. A két véglet találkozása nem vezet tragédiához, inkább tragikomikus helyzetek kimeríthetetlen forrása. Az Apa figurájában a szerethető esendőséget szerettem volna kiemelni, örök kedélye mintha a film tételmondatának eleven igazolása lenne: A boldogsághoz elengedhetetlen a rossz memória! Lankadatlan életkedvével és humorával jól ellensúlyozza a páciens (Seress ? Molnár Áron) szenvedéstörténetének komorabb tónusát.

? Miképp jött a film témájának ötlete? Régóta foglalkoztatja a téma?

T.I: Tizenhárom éve írtam meg a forgatókönyv első változatát. Dr. Racsmány Mihály, akivel még az egyetemről ismertük egymást, adott egy régi szovjet pszichológiai esetleírást, ami a kiindulást jelentette. A történet teljesen fikció, ám a gyógyítás folyamatát szerettem volna pontosan bemutatni. Akármilyen elképesztő a film végén a fordulat, orvosi értelemben valóban az jelenti a megoldást.

? Mit lehet tudni a film előkészületeiről és forgatásról?

T.I: A forgatás tavaly novemberben és decemberben zajlott, majd a film végét ? a szükséges évszakváltás miatt ? csak idén tavasszal vettük fel. Nagy szerencsénk volt az idővel, csodálatos őszi képeket tudtunk felvenni. Márciusban pedig két napra nyár lett, így emlékezetes alkonyi záróképet tudtunk rögzíteni a Duna-parton. Számomra hatalmas élményt jelentett életem első forgatása.

? Kiknek ajánlja a filmet?

T.I: Mindenkinek, aki kedveli az orvos-páciens típusú történeteket, elég kíváncsi, hogy szokatlan perspektívából nézzen rá mindennapos helyzetekre és nem fél az érzelmektől.