ZETApress

Három közjogi méltóság vett részt a Századvég könyvbemutatóján. A Stumpf István által vezetett Századvég Alapítvány által szervezett könyvbemutatók mindig a közélet jeles eseményei. Különösen így volt ez tegnap is.

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen még állóhelyek sem voltak a Díszteremben és a mellette levő teremben, ahol kivetítőn követhettük az eseményeket. Azt hittük, hogy a három közjogi méltóságtól recenziót halhatunk a Jakab András szerkesztésében megjelent Az alkotmány kommentárja című könyvről. A moderátor szerepet ellátó Stumpf István a vendégek köszöntése után az egyetem rektorának adta meg a szót.

Masát András elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy az egyetem egykori professzora most, mint államfő megjelent ezen a bemutatón. Az egyetem rektora felidézte: 2003 elején, Sólyom László ötlete alapján és vezetésével kezdődtek a kötet munkálatai, eredetileg 15 résztvevővel. Sólyom László köztársasági elnökké választása után, 2006 júniusában ? amikor a kézirat ötöde már készen volt ? vette át a szerkesztési munkákat Jakab András, és bővült a szerkesztőség 50 tagúvá.

Sólyom László köztársasági elnök egy vallomással kezdte mondandóját: ? Nem olvastam el az egész művet csak beleolvasgattam. ? Mérföldkőnek nevezte a kötet kiadását, ahogy fogalmazott, végre egy igazi kommentár. Emlékeztetett rá: a korábbi kommentárokra nem volt jellemző az a szerves egység, ami a német mintára most elkészült kommentárt jellemzi.

Visszaemlékezett németországi vendég professzori éveire és említést tett egy német professzor kollégájáról, akivel együtt tevékenykedett és a német anyag elkészítésében dolgozott. Külön szólt a 80 oldalas módszertani tanulmányról, amely a könyvben található és azt az alkotmányértelmezés művészetének nevezte.

Az államfő arról is beszélt, hogy furcsán érzi magát, mert ő szerette volna ezt a kötetet megírni, szerkeszteni. Hangsúlyozta, hogy a kötet generációváltást jelent, hiszen fiatal munkatársak készítették. Mint mondta, ez egy új nemzedék műve. Igen pozitívnak nevezte, hogy csak felerészben írták alkotmányjogászok a kötetet, a szerzők között szép számban voltak az európai uniós jog szakértői, valamint más jogágak képviselői.

Én azt hiszem, a jogtudományban a termékeny tévedések és a hályogkovács hozzáállások sokszor jóra vezetnek ? jelentette ki ezzel kapcsolatban, megjegyezve, hogy úgy hiszi, ez a fajta szerzői megoszlás, a friss szem sokat számít a mű értékelésekor. Aláhúzta: a kommentár legfontosabb érdeme, hogy a szerzők és a szerkesztő a magyar alkotmányjogi kultúrát szeretnék szolgálni és emelni az alkotmányjogi érvelés színvonalát.

A kötet pozitívumaként értékelte, hogy a szerzők nagy szerepet szántak az európai közösségi jognak, valamint, hogy nem elemezték az alkotmány alatti joganyagot, ugyanakkor hiányolta, hogy a kötetbe nem vették bele a hivatásos alkotmányértelmezők, azaz az ombudsmanok munkásságát.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a következőkkel kezdte mondandóját: ? Ahogy öregszem egy könyv műfaja jobban érdekel, mint a tartalma ? mondta, majd idézte Oscar Wilde-ot, aki azt mondta, ne olvassuk el a könyvet, mert befolyásolhat!

Az alkotmányjogi kommentár műfajának nemzetközi és magyar történeti fejlődését ismertetése mellett ? a kiadvány kapcsán arról beszélt, hogy a kötet ajánlása is felveti a kérdést, hogy szükség van-e új alkotmányra, s ha igen, akkor milyenre. Hozzátette: erről 1990 óta különböző intenzitással állandóan vita folyik szakmai és politikai berkekben. ? Minden érintett érzékeli, hogy az alkotmányozásra szükség van, ugyanakkor súlyos érvek szólnak ellene is.

Paczolay Péter annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogyha az alkotmányt megbolygatjuk, ezzel deklaráltuk és folyamatosan bizonyítjuk róla, hogy valamiért nem jó anélkül, hogy biztosak lennénk abban, hogy tudnánk, és ha igen, mit a helyére állítani. Az elnök elmondta: reméli, a könyv a tudományt fogja szolgálni, de tisztes hasznot is hoz. Befejezésként Paczolay hangsúlyozta: az átfogó alkotmányreform felvetése jogos és igazolt, de csak a legnagyobb óvatossággal lehet a tettek mezejére lépni.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy szintén csak beleolvasott. ? Ez nem olyan mű, hogy az ember este előveszi és beleolvasgat. ? Felhívta a figyelmet arra: a rendszerváltás előtt a legelvetemültebb bíróknak sem jutott eszébe, hogy az alkotmányra hivatkozzanak ítéleteikben. Bírógenerációk nőttek fel úgy, hogy az alkalmazandó jogszabályon kívül az alkotmányra, az alkotmányos elvekre, a nemzetközi bíróságok esetjogára hivatkoztak volna, vagyis kihalt az esetjogi gondolkodás.

1990 óta az LB által közzétett 2500 büntető ítéletben kevesebb, mint 100 hivatkozott alkotmánnyal összefüggő kérdésekre. A bíróságok tevékenysége során alapvető fontosságú a jogszabályok alkotmány-konform értelmezése, hogy az alkotmányos elvek a jogszabályok értelmezésében nagyobb szerepet kapjanak, ehhez nyújt segítséget a kötet ? mondta.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke a kiadványról azt mondta: olyan időszakban jelent meg, amikor az alkotmánnyal kapcsolatos viták egyébként is az érdeklődés középpontjában állnak.

Jakab András, a kötet szerkesztője elmondta: bár sokan azt hitték a rendszerváltáskor, hogy elég kicserélni a jogszabályokat és kapunk egy jól működő jogrendszert, ez nem így történt. Hozzátette: ennek legfontosabb oka, hogy a két kulcselem, az erkölcsiség és az érvelés elhanyagolttá vált az elmúlt 20 évben. Álláspontja szerint színvonalas alkotmánykommentárt erkölcsi vízió nélkül nem lehet megalkotni, továbbá a magyar jogi kultúra túlzottan szövegkötött.

Mint mondta, szerinte a rendes bíróságoknak a döntéseik meghozatalakor a társadalmi elvárásokat is figyelembe kell venniük,. Példaként hozta, hogy Amerikában egy nagyapját meggyilkoló unokát a bíró kizárt az örökségből bár a jogszabályok mást jeleztek. Véleménye szerint szükség van arra, hogy rendszeresen szakmai visszajelzéseket kapjanak a bíróságok. Ezért üdvözli a jövőben negyedévenkénti megjelenő Jogesetek magyarázata kiadványt.

A rendezvény lezárásaként Hans Kaiser, a KAS magyarországi vezetője mondott köszönet az előadóknak és a megjelenteknek ? tudtuk meg a lapunkat tudósító Szarvas Istvántól.