ZETApress

A Hemingway Alapítvány ez évi díjait ? a Pethő Sándor sajtódíjakat, a Pethő Tibor-sajtóemlékérmet és a Dr. Szabó György orvostudományi díjat ? október végén adták át a HM Hadtörténeti Múzeum és Intézetben.

A négy díjazottnak ? Tanács István, Cservenka Judit, Mészáros Antónia és Prof. Dr. Kopp Mária ? Prof. Dr. Jakab Ferenc és Prof. Dr. Szabó Dezső üdvözlő beszédei után George F. Hemingway adta át a díjakat.

A sajtódíjak

A Hemingway Alapítvány Pethő Sándor-díjának célja az igényes magyar stílus követelményeinek megfelelő, az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életét bemutató magas színvonalú cikkek, kiemelkedő írások és a hatásos, a műveltséget széles körben terjesztő újságírói tevékenységek támogatása és elismerése. A díjjal évente egy-egy újságírót jutalmaznak a nyomtatott sajtó, illetve az elektronikus média területéről, az elmúlt évek során nyújtott teljesítményekért.

A tömegtájékoztatás újabb nagy fordulat előtt áll a globális, számítógépes rendszerek gyors terjedésével, az óriás multimédia vállalatok között kiéleződött küzdelemmel, az egész információs intézményrendszernek, a kommunikációs iparnak az átalakulásával.

Egy újságíródíj odaítélésének mérlegelésekor a világméretű átalakulások követelményeinek ismeretében, mégis az újságírói hivatás megkülönböztető jegyeire, legfőbb követelményeire kell alapozni az ítéletet. Az újságírói hivatás nemcsak kivételes szakmai képességeket igényel, hanem erkölcsi szilárdságot, bátorságot, az élet minden területén átfogó, széleskörű ismereteket és józan ítélő erőt. Egy újságíródíj tehát elismeri a tehetséget, jutalmazza a szakmai tudást és értékeli az erkölcsi integritást.

Ilyen megfontolások nyomán az idén a nyomtatott sajtó díját Tanács Istvánnak, a Népszabadság című napilap főmunkatársának, számos könyv szerzőjének a magyar újságírásban végzett kiemelkedő munkásságáért, az elektronikus médiában a hosszú évek során végzett munkájáért Cservenka Juditnak, a Magyar Rádió munkatársának ítélték oda.

A díjjal egyenként egymillió-ötvenezer forint ösztöndíj és egy márvány díszalkotás jár. Az idei esztendőben tizenkettedik alkalommal ítélték oda az 1997-ben létrehozott újabb újságírói díjat, amely a kuratórium elhunyt első elnökének, Pethő Tibornak az emlékét örökíti meg. Ezt a díjat idén Mészáros Antónia, a Magyar Televízió munkatársa veheti át. A díjjal 250 ezer forint és egy díszes emlékérem jár.

A díjak odaítélésével a kuratórium tagjai ? Dr. Pomogáts Béla, Görgey Gábor, Dr. George F. Hemingway, Dr. Kemény Gábor, Juhász Judit, Dr. Jeszenszky Géza és Göncz Árpád ? hangsúlyozni akarták a magyar újságírás nemes hagyományait, és ama újságírói értékek tiszteletére kívánnak buzdítani, amelyeket az egymást követő nemzedékek felhalmoztak és a magyar kultúra, a közélet és a sajtó közkinccsé tettek.

Az orvostudományi-díj

A Hemingway Alapítvány az orvostudomány területén kimagasló érdemeket szerzett hazai szakemberek elismerésére ? 1998 év tavaszán alapította meg a neves orvosprofesszorról elnevezett Dr. Szabó György-díjat, melyet évente a kuratórium döntése alapján egy-egy kiemelkedő személyiségnek adományoznak. A díjat 1998-ban prof. Dr. Halász Béla akadémikus, 1999-ben prof. Dr. Besznyák István akadémikus, 2000-ben prof. Dr. Flerkó Béla akadémikus, 2001-ben prof. Dr. Palkovits Miklós akadémikus, 2002-ben prof. Dr. Rák Kálmán, 2003-ban prof. Dr. Tulassay Tivadar akadémikus, 2004-ben prof. Dr. Rozsos István egyetemi tanár, 2005-ben prof. Dr. Dzsinich Csaba, 2006-ban prof. Dr. Sótonyi Péter, 2007-ben prof. Dr. Schaff Zsuzsa, 2008-ban prof. Dr. Nyáry István tanszékvezető egyetemi tanár, 2009-ben pedig prof. Dr. Kopp Mária egyetemi tanár nyerte el. A díjjal ez évben egymillió háromszázezer forint ösztöndíj jár.

A díjnak nevet adó Dr. Szabó György orvosi oklevelét 1944-ben kapta Szegeden. 1949-ben lett belgyógyász szakorvos, 1959-ben egyetemi docens, 1961-től pedig az Országos Traumatológiai Intézet kutató laboratóriumát vezette. 1979-től mintegy 10 évig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének tudományos tanácsadója, 1952-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1955-ben elnyerte az orvostudományok doktora címet.

Tudományos munkásságát 1947-ben kezdte és több mint 50 éven keresztül rendíthetetlen szorgalommal, kitartással és példamutató eredményességgel folytatta. Fő kutatási területe a veseműködés és a nyirokkeringés élet- és kórélettana volt. Több mint 300 tudományos közleménye jelent meg és számos egyetemi jegyzetet, monográfiát, szakkönyvet írt. Nemzetközileg ismert és megbecsült tudós volt. Lymphológiai kutatásainak eredményei nagy részben tankönyvi adattá váltak. Tudományos munkáit a bel- és külföldi szakirodalom ma is kiterjedten idézi. Nemcsak elhivatott, kitűnő orvos, de nagyszerű oktató, iskolateremtő tudós volt. Számos nemzetközi hírűvé vált tanítványt nevelt.

A Hemingway Alapítvány 2009. évi Dr. Szabó György-díját Dr. Kopp Mária professzor asszony nyerte el, tudományos, oktatói, orvosi, valamint tudományszervezői munkásságának elismeréseként. A díjat Dr. Vízi E. Szilveszter akadémikus, a kuratórium elnöke, Dr. Fazekas Árpád, Dr. Jakab Ferenc, Dr. Rosivall László, Dr. Surján László, Dr. Mikola István és Dr. Szabó Dezső valamint Dr. George F. Hemingway, a kuratórium tagjai egyhangúan ítélték oda.

Pethő Sándor-díj

Írott sajtó kategória: Tanács István. 1955. április 11-én született Szegeden. 1973-ban érettségizett Szegeden, a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Még ebben az évben megkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-angol tanárszakán. 1976-ban egy tehetségkutató pályázaton felfigyeltek beküldött írásaira, s egyetemistaként elnyerte a Délmagyarország című lap ösztöndíját, melynek azután 6 és fél évig főállású munkatársa lett. Ezután az Élet és Irodalom című lapnál dolgozott, majd 1985-től a Népszabadság munkatársa lett, ahol szegedi tudósítóként kezdte pályafutását.

Az újságírás mellett a következő könyvei jelentek meg: Glasznoszty Tiszakécskén (1989), A borháború folytatódik (1989), Ön kormányzó? (2003). Munkája elismeréseként pályája kezdetétől számos díjban részesült: 1990 után több alkalommal megkapta a Népszabadság-díjat, 1989-ben a Magyar Lajos-díjat, 1993-ban az Opus-díjat, 1994-ben a MSZOSZ alkotói díját, 1994-ben a Táncsics-díjat, 2000-ben pedig a Szabad Sajtó-díjat. 2002-ben tagja lesz a Médiahajó Magyar Sajtópáholyának. Egy ideig tanított a Szegedi Tudományegyetem média tanszékén, tanítványai között voltak B. Papp László, Szakács László, Windisch Judit, és Weiszer Alinda.

Elektronikus sajtó kategória: Cservenka Judit. Egész újságírói pályája ? több mint négy évtized ? zömében a Magyar Rádióhoz kötődik. Külsős riporterként kezdte, és most ismét külsős riporterként dolgozik. Közben, belső munkatársként végigjárta a grádicsokat: volt rovatvezető, szerkesztőségvezető, vezető szerkesztő, szerkesztő-riporter. Közel 30 évig dolgozott a Külföldi Adások Főszerkesztősége munkatársaként, ahol a Szülőföldünk szerkesztőségének tagjaként a hazától távol élő magyaroknak készített műsorokat.

A rendszerváltást megelőző időkben legfontosabb munkája a Magyar Századok című honismereti program kidolgozása és megvalósítása volt, melyben a magyar történelem és művelődéstörténet korszakain kalauzolta végig a hallgatókat változatos műfaji eszközökkel. E munkájáért háromszor kapott rádiós nívó-díjat. Ezt folytatta, de már a közelmúlt történelmét tárgyalva, amikor a politikai változásokat követően hazatérő emigráns személyiségekkel készített hosszabb beszélgetéseket (Varga Béla, Varga László, Csicsery-Rónay István, Kopácsi Sándor, Borbándi Gyula, Skultéty Csaba).

A Szülőföldünk, mint önálló szervezeti egység megszűnése után a Kossuth Adó Főszerkesztőségében folytatta rádiós munkáját. Riporterként dolgozott a Krónikába, a Névjegybe, jeles ünnepekre készített dokumentum-összeállításokat, és állandó szerkesztő-műsorvezetője volt a Magyarok a nagyvilágban c, műsornak. Legkedvesebb műsora a Hajszálgyökerek című, itthoni és határon túli nemzeti értékeinket bemutató sorozat volt.

Ma külsős riporterként hasznosítja történelmi, művelődéstörténeti ismereteit a Vasárnapi újságban, míg a nyugati diaszpórával és a Kárpát-medencei magyarsággal kapcsolatos tapasztalatait a Határok nélkül c. műsorban. Rádiós pályafutása mellett az írott sajtóban is szerepet vállal.1989-től megszűnéséig tagja volt a Magyarok című folyóirat szerkesztőbizottságának. 1992-94-ig felelős szerkesztője a Magyar Újság – Szülőföldünk című, főként a diaszpórában terjesztett lapnak. Írásai megjelentek az Európai Utas, valamint a Nyelvünk és Kultúránk c. folyóiratokban. Az utóbbinak 2006 óta a főszerkesztője.

Pethő Tibor Emlékérem

Mészáros Antónia középiskolai tanulmányait a Radnóti Miklós Gimnáziumban folytatta, majd az ELTE bölcsész karának angol nyelv és irodalom szakán végzett. Hat évig a BBC-nél dolgozott Londonban, ahol főként dokumentumfilmeket és politikai háttérműsorokat készített. A BBC külpolitikai szerkesztőségének megbízásából gyakran veszélyes vidékeken forgatott: megjárta például Koszovót, Zimbabwét, az iraki háborút és az iraki békét.

Angliai televíziós munkájával párhuzamosan publikált a hazai sajtóban is, egyik írásáért 2005-ben Minőségi újságírásért díjat kapott. 2006-ban kétéves kutatómunka után könyve jelent meg az európai uniós csatlakozást követően nyugatra vándorolt kelet-európai munkavállalók életéről Az Unió Nomádjai címmel. 2006-ban a közszolgálati televízió felkérésére tért vissza Magyarországra. Azóta az MTV Pulitzer-emlékdíjas politikai háttérműsorának, az Estének a műsorvezetője. Magyarországi munkájával párhuzamosan továbbra is készít dokumentumfilmeket a BBC számára (Looking for my Gipsy Roots-2007, Darkness on the Edge of the Town-2008).

Dr. Szabó György-díj

Prof. Dr. Kopp Mária egyetemi tanár. MTA doktor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója. 2007 óta a Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem és az MTA Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetője. Orvos, pszichológus, klinikus szakpszichológus.

A magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit vizsgálja évtizedek óta. Fő kutatási témái a krónikus stressz pszichológiai és élettani következményei, a magyar népesség korai egészségromlásának bio-pszicho-szociális háttértényezői, magatartás epidemiológia, klinikai pszichofiziológia, magatartástudományok. 268 tudományos közleménye, 9 könyve jelent meg, 2002 és 2009 között 108 kongresszusi előadást tartott, 567 független idézettség, 119.827 impakt faktor, Hirsch index: 11 interdiszciplináris témákban a társadalomtudomány és természettudomány határterületein.

1995 óta PhD. témavezető, 2003 óta a Magatartástudományi program vezetője a Mentális Egészségtudományok doktori iskola keretében, eddig 16 hallgató védte meg vezetésével PhD fokozatát. A Katolikus Egyetemi Alapítvány a lakásukon alakult meg 1990. május 26-án, a szervezésben meghatározó szerepet játszott. A Magyar Pszicho-fiziológiai és Egészség-lélektani társaság, a Selye János Magyar Magatartásorvoslási Társaság és a Végeken Egészség-lélektani Alapítvány alapítóelnöke, a Mentálhigiéne és Pszichoszomatika című lap alapító főszerkesztője. Számos nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja, nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.

Elindította a Mentsük meg a férfiakat és a Három királyfi, három királylány népesedési mozgalmat. Tudományos pályadíjak, kitüntetések: 1987. SOTE oklevél diákkörösök eredményes felkészítéséért, 1988 és 2002. Nyírő Gyula nívódíj, Magyar Pszichiátriai Társaság,1997. Széchenyi professzori ösztöndíj, 1997. Lege Artis Medicinae-díj, 2004. Szent-Györgyi Albert díj, 2004. Kiváló PhD oktató, 2004. European Acedemy of Sciences tagja, 2008. A Magyar Pszichiátria Társaság Oláh Gusztáv életmű díja, 2008. Skrabski Árpáddal közösen Polgári Magyarországért-díj ? tudtuk meg Lantai Józseftől. Fotós újságírónk köszöni a Hemingway Alapítvány szakmai segítségét.