ZETApress

A Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom és szabadságharc fél évszázados jubileuma tiszteletére százezer forint névértékű arany és ötezer forint névértékű bicolor ezüst emlékérmét bocsát ki Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója elnevezéssel.

Az MNB 1968. óta bocsát ki a legjelentősebb történelmi események, évfordulók kapcsán aranyérmét. A sort Semmelweis Ignác emlékére vert érmével kezdte meg, és legutóbb hazánk európai uniós csatlakozására jelentetett meg aranypénzt.

Az 1956-os eseményeknek emléket állító érmesor egységes, a XXI. századhoz illő, jelképekre épülő motívumokkal díszített, Rónay Attila tervei alapján készült. A szovjet diktatúrát fémlemezzel ábrázolta a művész, amelyet a forradalom és jelképe, a lyukas nemzetiszínű zászló mintegy felszakít. Az ötezer forintosnál átfordul a rendszert szimbolizáló csík, míg a százezer forintos pénzérmén oldalról bevágva hasad fel a fémlemez, és zászlóként hajlik vissza.

Mindkét érme tartalmazza a kötelező éremképi elemeket: verési évszám, ?BP.? verdejel, 5000 és 100 000 értékjelzés, valamint a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG és a FORINT felirat.

Az ötven éves jubileumra kibocsátott arany emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 20,946 gramm, átmérője 38,61 mm, amely megegyezik az ezüstérme átmérőjével.

A bicolor ezüstérme (925? finomság, 38,61 mm, 31,46 g) egyedülálló, most először az érme recézett szélét és 2 mm-es peremét aranyozás díszíti.

Az arany emlékérméből ötezer darab készül, különleges ? ún. proof ? technológiával, az ezüstérméből összesen tízezer példány, melyből ötezer BU (selyemfényű) és ötezer proof (tükörfényes) kivitelű.

Az emlékpénzek értékesítési feltételeiről

Az emlékpénzek kilencven százaléka előjegyzésben lefoglalásra került, az előjegyzett érméket a jegyzés helyén, azaz a Magyar Pénzverő Mintaboltjában, illetve az MNB-ben található értékesítő helyeken lehet átvenni október 19-étől. Az előjegyzéssel nem rendelkező ügyfeleket a Magyar Pénzverő Zrt. Könyves Kálmán krt. 38. sz. alatti mintaboltjában várják.

Interjú az alkotóval

A PC nem az én világom, vallja Rónay Attila ötvösművész, akinek elképzelései most először öltenek testet törvényes fizetőeszközön. A kibocsátás alkalmából arról kérdezték a művészt, hogyan születtek az érmék, mi inspirálta munkáját, és mióta foglalkozik érmetervezéssel?

Kárpátalján születtem, Ungváron fafaragás szakon végeztem az iparművészeti szakközépiskolát. Ezt követően már Magyarországon az Iparművészeti Egyetem ötvös szakán tanultam, ahol Péter Vladimir irányítása alatt az ötvös szakmán belül továbbra is a szobrászat foglalkoztatott. 2001-ben a Magyar Alkotók Országos Egyesülete az év legjobb diplomamunkája díjjal jutalmazta azt az érmesort, amelyet az MTA tiszteletére terveztem. Számos hazai pályázaton indultam, de nemzetközi megmérettetésben is részt vettem. A japán pénzverő által kiírt nyílt pályázaton harmadik helyezést értem el. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója elnevezésű érméim pedig az első törvényes fizetőeszköznek számító emlékérméim.

Hogyan, milyen körülmények között alkot?

Otthon szeretek dolgozni, egyedül, halk zene mellett. A PC nem az én világom, mindent kézzel rajzolok. A koncepció megfogalmazódása után az érem méretével egyező rajzokat készítek, de csak a legjobbakat dolgozom ki nagyban. Ezután fénymásolóval lekicsinyítem őket, hisz sokszor így derül ki, hogy túlzsúfolt az éremkép. Végül ollózok, azaz a meglévő éremképekből kollázsszerűen összeállítok új terveket. A legnehezebb persze a választás, hogy az elkészült tervek közül melyiket nyújtsam be a pályázatra, hiszen mindegyik egy kicsit a szívemhez nő.

Hogyan mutatná be az érméket?

Modern érmesort akartam tervezni, ahol nincsen figurális ábrázolás, csak a jelképekre építek. A szovjet diktatúrát fémlemezzel jelenítettem meg, amelyet az 56-os forradalom és szabadságharc jelképe, a lyukas zászló mintegy felszakít. Az 5 000 forintosnál átfordul a rendszert szimbolizáló csík, míg a 100 000 forintos pénzérmén oldalról bevágva kunkorodik zászlóba a fémlemez.

Különösen nagy megtiszteltetés számomra, hogy ez a nemzeti jelentőségű téma az én elképzeléseim szerint valósulhatott meg. Személyesen is érintett a téma, hiszen szüleim a Szabad Európa adását hallgatták, amikor Ungvár főutcáján végigvonultak a Budapestre tartó szovjet tankok, fejeződik be az interjú.