Az ananász és a többiek
Nyári pop-up kiállítás nyílt tegnap este Angyalföldön, a Váci út 152-156-ban. A Flash Art ismét megrendezte a kortárs képzőművészet delikát eseményét: a villámkiállítást. Péntek este 7-től 9 óráig várták lapjuk minden egyes olvasóját, előfizetőjét, rajongóját és kritikusát, szerzőjét és szereplőjét a friss számból válogatott pop-up kiállításukra.
A mostani meglepetéshelyszín a Budapest Art Factory látványos ipari miliője. Terítékre került a konceptuális fotó (Puklus Péter), a kísérleti grafika (Maurer Dóra), a pötty- és vonalredukció (Keserü Károly és Boros Mátyás), valamint a másik véglet: a líraian festői olajfestészet (Szabó Ákos és Horváth Dániel).
Az odavezető út korántsem volt bonyolult: a 3-as metró Forgách utcai megállója épp a zöld, felújított szocreál ABB üzletház előtt található. Csak át kellett vágni az irodaház előterén, a portás készségesen útba igazított, majd megkerülve jobbra az egész épülettömböt, s már fel is tűnt a Budapest Art Factory felirattal ellátott régi ipari csarnok, melynek oldalán vaslépcső vezetett fel a kiállítóterembe. A kiállításon elő is lehetett fizetni a Flash Art magazinra, s az új előfizetők különleges ajándékot kaptak: választhattak Edson Chagas kiállított poszterei közül. A finom fehér és gyöngyöző borokról a Sauska gondoskodott.
A 12 alkotást az első terem négy falán helyezték el. Az első falon Puklus Péter 2789: Öt szigetelőszalagja látható, mely részlet a Kozmosz kézikönyv sorozatból, 2011-es digitális fotó. A másik alkotás Boros Mátyás: Nagy majom (rajzok térben), 2013-as vegyes technika. Térbeli rajzként összeállva változtatják a hatásukat attól függőén, hogy a néző hol áll. Boros a grafika határait feszegeti, ötvözi a hagyományos sokszorosító technikákat egyedi, analóg eljárásokkal és digitális eszközökkel. A grafika műfaj sokakban poros és ódivatú, múlt századi sokszorosító művészeti eszközként vagy illusztrációként él. Boros a grafikáról alkotott sztereotípiákat igyekszik megcáfolni a különböző technikák, a felnagyított firkák, a lekicsinyített tárgyak és a térbeliség használatával ? írja róla Vékony Délia, Flash Art.
A második falon négy alkotás látható. Boros Mátyás: Majomfal (rajzok térben), 2006-os drót, papír, akril, és Keserű Károly: Cím nélkül (1304251) XX. századi sorozat ? Anges Martin, 2013-as rajz, tinta, papír, 30 x 21 cm, köszönet a B55 Galériának. Nagyon nagyra tartom azokat a korai modernista művészeket, akik először készítettek tisztán nem valóságalapú, geometrikus absztrakt műveket. (…) Az ötvenes évek amerikai absztrakt expresszionistái közül is szeretek jó néhányat: Jackson Pollockot, Mark Rothkót, Jules Olitzkyt, Alfréd Jensent. Róbert Rymant, és különösen a hipnotikus Ágnes Martint. Visszatekintve a 20. század művészetére, gyakran az az érzésem, hogy ? hiába voltak annyira radikálisak ezek a mozgalmak ? a fénykoraik rendszerint csak pár évig tartottak ? túl gyorsan továbbléptek, és részben megoldatlanul hagyták saját központi dilemmáikat, úgyhogy bárki visszaléphet ma, hogy ezeket újra átgondolja, megvizsgálja, és akár új minőséget adjon nekik. Ezt próbálom megvalósítani a XX. századi sorozat alcímet viselő munkáimon ? írta Keserű Károly 2009-ben.
Szabó Ákos: Analóg, 2010-es olaj, vászon, 90 x 55 cm, köszönet a Gallery Neonnak. A hangszert Lev Szergejevics Tyermen (nevét később León Thereminre változtatta) orosz tudós találta fel, 1920-ban. Az akkor újonnan felfedezett elektroncsövekkel oszcillátorokat épített, ezek állították elő’ a hangszer hangját. A hang erejét és magasságát az oszcillátorokat tápláló elektromos áram feszültségének változtatásával kontrollálta. A feszültség változtatását nem gombok, vagy kapcsolók segítségével oldotta meg, hanem a hangszer körül kialakuló elektromágneses erőtér manipulációjával. A theremint nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon. A thereminjátékos a készülék dobozából kiálló két antenna felé közelítve, vagy távolítva kezeit szabályozza a hang erejét és magasságát. A baloldali antennához közeledő, vagy távolodó kéz a hangerőt, a jobboldali antenna erőterében mozgó kéz a hang magasságát szabályozza ? írat Najmányi László, Artportál. A negyedik mű Horváth Dániel: Cím nélkül, 2013-as olaj, vászon, 50 x 50 cm, köszönet a Nextart Galériának.
A harmadik falon is négy mű van. Horváth Dániel: Cím nélkül, 2013-as olaj, vászon, 50 x 50 cm, köszönet a Nextart Galériának. Bár a művész szerint a festmények az elkerülhetetlen párhuzamba állítás gyakorlatát kritizálják, elén-e a semmire nem gondolás állapotát, nehéz volt a feladatot úgy teljesíteni, hogy a képek nagy részén a magyrar romantika emblematikussá vált művészettörténeti klasszikusa, Izsó Miklós: Búsuló juhásza szerepelt ? írta Sárvári Zita, Flash Art.
Puklus Péter: 2904, részlet a Kozmosz kézikönyv-sorozatból, 2011-es fotó. A társadalmi mikro- és makrokozmosz összekapcsolása a fényképek szintjén a városkép és a csendélet elegyít eredményezte. Puklus kifejezésével élve ezek műtermi tájképek és városi csendéletek. A belőlük építkező Kozmosz kézikönyv létrehozásához nagy segítséget jelentett a Svatopluk Mikyta szlovák képzőművész által gründolt Selmecbányái rezidenciaprogramon való részvétel, ahol a klasszikus avantgárd formakísérleteit is idéző anyag nagy része született. Kapóra jött, hogy a városban éppen akkor szüntettek meg egy általános iskolát, és az összes matematikaóráról ismerős geometriai szemléltetőeszköz Puklus műtermébe kerülhetett. A részben ezek felhasználásával készült, makettszerű konstrukciókat dokumentáló képek és a városi csendéletek összefonódása egyfajta privát vizuális univerzumot jelenít meg, aminek elemei változatos, szinesztéziás elv alapján kapcsolódnak egymáshoz ? írta Ligetfalvi Gergely, Flash Art.
Puklus Péter: 45_040 Egy kihajtogatott doboz, részlet a Budapest Edén-sorozatból, 2009-es digitális fotó. Miután 2009-ben véglegesen befejeztem a Másfél méter-sorozatot, felfigyeltem arra, hogy a kis tárgyegyüttesek megfelelő nézőpontból fényképezve architekturális elemek benyomását kelthetik, tehát egy cipős doboz akár háztömbnek is tűnhet ? írta Puklus Péter, Flash Art. A negyedik kép Maurer Dóra: Elrejtett struktúrák 1-6, 1977-es papír, grafit, 51 x 65 cm, köszönet a Vintage Galériának.
A negyedik falon található Puklus Péter: Három szappan az ablakpárkányon, részlet a Budapest Edén-sorozatból, 2009-es digitális fotó és Puklus Péter: ILOV ? EYOU, 2013-as ananász, gyertyák, márvány, papír, fény, 40 x 25 x 60 cm. Ez utóbbi látható a legújabb Flash Art magazin címlapján is.
