ZETApress

Soron kívüli ülést tart délelőtt 10 órakor a kormány, hogy megvitassa az Országgyűlés január 29-i rendkívüli ülésén felmerült javaslatokat ? tudatta a Kormányszóvivői Iroda. A kormány megvitatja a kisebb létszámú parlamentre és az ehhez tartozó választójogi törvényre, a parlamenti képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére vonatkozó javaslatokat. A kormány szándéka, hogy kisebb, költséghatékonyabb parlament legyen, a képviselők juttatásai átláthatóbbak és ellenőrizhetőbbek legyenek. Ezeken túlmenően megvitatja az önkormányzatok megújítására vonatkozó elképzeléseket, melyeknek része az önkormányzati képviselők létszámának jelentős csökkentése is.

Egyetértünk a kormány szándékaival. Az Országgyűlés 386 fős létszáma jóval az 1920-as trianoni döntés előtt, a háromszor ekkora lakosságszámhoz és a háromszor ekkora területhez lett kitalálva. Ekkora testületre tényleg nincs ma szükség, hiszen a hozzánk hasonló méretű Szlovákiának is jóval kisebb Parlamentje van. A százegy fős T. Ház nekünk is elég lenne.

A Fidesz már a nyári uniós választásokkal egy időben tartaná meg az országgyűlésit is, de ebben a kormány nem lesz partner. Szeretnék jövő májusig megtartani a hatalmukat. Mivel a választójogi törvényt a javasolt március 8-i önfeloszlatásig nem lehet elfogadtatni, így ? épp erre hivatkozva ? valószínűleg egyelőre marad minden a régiben. Más kérdés, hogy talán jövő tavasszal sem lesz ebben változás, s akkor is a 386 fős testületre szavazunk.

A változtatáshoz nekünk is van javaslatunk. Se országos lista, se egyéni képviselő ne legyen, a majdani százegy főt régiós listákon válasszuk. A régiók létszámának függvényében a fővárost és Pest megyét magában foglaló központinak 23 helye legyen, míg a további 78-ból a hat további régió 13-13 helyet kapjon. Uniós mintára szocialista, néppárti és liberális lista legyen. Persze a kispártok is induljanak, de különösebb sikert nem jósolok nekik. A megválasztott képviselők mandátuma aztán a következő uniós választásig tartson, s választásokat ezután mindig együtt tartsák!

Ha csak listás szavazás lenne, a ciklusokon belül nem kellene időközi választást tartani. A tartósan akadályozott ? például súlyos beteg ? képviselők mandátuma akkor szűnne meg, ha félévig nem vennének részt az üléseken. Ugyancsak elveszítené a mandátumát az is, aki a határidő lejártát követő harminc napon belül nem adná be az évenként kötelező vagyonnyilatkozatát. Helyükre az a frakció adná az utódot, ahol a mandátumukat szerezték. Mivel nem személyekre, hanem pártokra szavaznánk, a frakciót elhagyó képviselők automatikusan elveszítenék mandátumukat.

Az önkormányzati képviselőkből sem kell ennyi. A helyi közigazgatás helyett járásira, a megyék helyett régiósra lesz szükség, s a fővárosban is meg kell szüntetni a kétszintű közigazgatást. Ez utóbbira is vannak már törekvések, de eddig hamvába halt ötletnek bizonyultak. Az önkormányzati választások is mindig tavasszal legyenek, az uniós és ezzel egyidejű országgyűlési választást követő évben. Itt is csak listákat választanánk, s a testületek is páratlan számú tagokból állnának. Így nem jöhetne létre még egyszer a 2006-os Heves megyei patthelyzet. A testületek maguk közül választanák meg saját vezetőjüket, akiket aztán nevezhetnénk polgármesternek, vagy a közgyűlés elnökének. S mivel az államfőt is öt évre választják a képviselők, így ez is mindig a parlamenti választást követő év nyarára esne.

Ki legyen az utód?

Tasnádi Péter keddi halálával nem csak a Parlament veszített el egy listás képviselőt, de Pécs is polgármester nélkül maradt. A szocialisták szeretnék, ha Szili Katalin indulna el az időközi választáson. A házelnök asszony pécsi kötődésű, így biztos befutó lenne. Más kérdés, hogy sem neki, sem pártjának ez nem lenne jó.

Jövőre Pécs lesz Európa kulturális fővárosa. Az előkészületek nem a legsimábban haladnak, így ebbe polgármesterként csak belebukni lehet, így a jövő őszi polgármester-választáson esélytelenül lehetne újra elindulni. A sikeres házelnök így könnyen sikertelen polgármesterré válna. Persze pártjánál is érthető, ha ragaszkodik a hatalomhoz, hiszen a kulturális főváros uniós támogatásáról ők döntenének, Szili nélkül viszont a Fideszes polgármester, hiszen az idei szavazás kimenetele borítékolható.

Ha mégis Szili lesz nyártól Pécsett polgármester, a helyére ülő házelnök megválasztásához is parlamenti többség kell. Az MSZP egyedül kevés ehhez, s kérdés, hogy a koalíciót elhagyó SZDSZ támogatna-e újabb szocialista jelöltet? A 2005-ös államfő-választáson is rajtuk bukott el a kormánypárti Szili az ellenzéki Sólyom László ellenében ? pedig akkor koalíciós partnerek voltak ?, s talán most sem szavaznák meg az MSZP javaslatát. Az MDF sem lenne partner az újabb szocialista házelnök megválasztásához, mert 2006-ban épp az MSZP nem támogatta az MDF-es alelnöki posztot. Dávid Ibolya ezért maradt le a pulpitusról, míg az MDF-ből korábban kizárt Lezsák Sándor a Fidesz színeiben alelnök lett.

Az önkormányzati választásokat ősszel mindig az ellenzék nyeri, mert a tavaszi győzelem után az új kormány végzi a megszorításokat. Így lesz ez jövőre is, amikor a tavaszi választást a Fidesz-KDNP nyeri majd. Ha folytatódik a trend, ősszel az MSZP-nek áll majd a zászló, s akkor kell majd Szilinek megméretnie magát Pécsett. Addig viszont maradjon csak nyugodtan a házelnöki székben, a legfőbb közjogi méltóságaink egyikeként!