ZETApress

hírportál

Herman a Városligetben

Herman Ottó a legzseniálisabb, s legmagyarabb tudósunk – hallottuk a városligeti megnyitón. Kövér László, az Országgyűlés elnöke ma délben ünnepélyesen nyitotta meg a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítását.

A tárlat – mely a Néprajzi Múzeumban holnaptól látogatható -, a polihisztornak állít emléket születésének 190. és halálának 110. évfordulója alkalmából. Fotóink Egressy Rita felvételei.

A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel 3500 darabot számláló tárgyi anyagra helyezze a fókuszt. Természetesen ezt a mennyiséget teljes egészében nem lehet bemutatni, de a tárlat egy olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak a politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.

Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.

Nála lesz először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak. Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Rá jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot ? ahogy ő emlegette egy sort, egy egész sort ? gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak a gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, melyek a kiállításon is láthatóak lesznek.

A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá, a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált. A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végig-kíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója: Lambrecht Kálmán is.

Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódik majd a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, amelyen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a 2025. május 10-ei Madarak és fák napján lesz a Néprajzi Múzeumban, bízva abban, hogy Herman Ottó öröksége a most felnövő generációt is a bennünket körülvevő világ megóvására és felfedezésére ösztönzi.

Szóljon hozzá!